(DolГЎk-Saly RГіbert )
Nekem az a nap oly fontos volt, mikor elõször megláttam,
Az a film csak rГіla szГіlt, soha nem felejtem el.
FejГ©n Г©kes tolldГsz, komoly arcГЎn nyers erГµ,
Azt gondoltam akkor, hogy a pГ©ldakГ©pem Гµ.
De a csoda hamar köddé vált, mikor azt olvastam egyszer,
Hogy a fГµhГµs kitalГЎlt, soha nem is lГ©tezett.
Egy Karl May nevГ» ember agya hozta lГ©tre Гµt,
Гљgy Г©reztem akkor, hogy a vilГЎg Г¶sszedГµlt.
Winnetou a prГ©rin
Sose lovagolt,
Persze csak azГ©rt nem,
Mert lova se volt.
Winnetou e Földön
MГ©g sohase jГЎrt,
Winnetou csak ГЎlhГµs,
Г‰geti magГЎt.
Winnetou az isten volt nekem, akit utГЎnozni kezdtem,
Mokaszint viseltem, s nГ©ha azt mondtam, hogy «uff».
Az ajtó mögül lestem, hogy a bölény hátha jön,
Nem féltem, mert tudtam, hogy a végén lelövöm.
Winnetou a bГЎtor,
Aki sose fГ©lt,
Persze csak azГ©rt nem,
Mert sohase Г©lt.
Winnetou csak ГЎlom,
Nem igazi lГ©ny,
SГЎtra soha nem volt,
Kiröhögöm én.
Winnetou a legjobb
Apacs indiГЎn,
Ki hiszi el Гgy ezt
MГ©g ezek utГЎn?
Winnetou-ra mГ©gsem
Haraguszok ГЎm,
SzГјlinapja nincsen,
SzomorГє talГЎn.
Transcribed by IITI
